Jó előre szögezzük le, hogy nem én leszek az, akit a feministák, vagy fölvilágosult emancipálódottak a zászlajukra tűznek egykoron majd valaha senem. Annyi baj legyen. Nekem így nem fáj majd az ülepem, nekik nem lesz égő, hogy egy ilyen a kabalájuk. Egy ilyen, ni. Én ugyanis tökéletesen alkalmatlan volnék erre a posztra. Az a nagy helyzet velem, hogy mióta a szívemet tudom - Istennek hála, már nem feltétel nélkül, de még mindig csillogó szemmel - rajongok a férfiakért.
Önjelölt jóakaróim véleménye szerint ezt tagadnom, vagy legalábbis titkolnom illene, de akár naív, akár hülye vagyok, a világon semmi rosszat nem látok abban, hogy igen, kérem szépen, töredelmesen bevallom, hogy az előző 35 év ivarilag aktív 19 esztendejében volt dolgom számos férfival, ilyennel is, no meg olyannal is. Akadt a praxisomban jóravaló helyesfiú, légies humor herold, szigorú ezredes, mélyenszántó művész, málészájú angol, izgalmas híresség, de sokukat kihagytam most, nézzék ezt el nekem.
Kiterjedt vizsgálódásaim eredményeképpen kijelenthetem, nekem az a fajta férfi való, amelyik alfa eredetű. Pórusaiból csak úgy öntudatlan dől a tesztoszteron, magának való, de szakajtónyi türelemmel és kedvességgel igen hatékonyan szelidíthető. Érzelmei jellemzően az alapvető létfunkciókra korlátozódnak, ám cicamód hozzágömbölyödve feltárható és kitapicskálható belső kincsestára. Mert az van ám neki. Csak nem szokása ezt előszeretettel kiteregetni.
Az alfahím igen szerencsés a tekintetben, hogy kültakarójának még tetszetősnek sem kell feltétlenül lennie ahhoz, hogy nők hordái indaként tekeredjenek, csavarodjanak, nyomakodjanak reá. Életem első alfája oly nemszép volt szegény, hogy amikor bemutatni hazacipeltem, anyukám már az ajtónyitásba belesápadt, barátnőim zavartan nevetgélve látóidegem épsége miatt aggódtak, jómagam pedig bosszúsan konstatálhattam, hogy dacára a külcsúnynak, vetélytársnőim összlétszáma valami rejtélyes oknál fogva mégis nagyjából a vízszintes nyolcashoz közelít. A karizma, ugye...A sport és a macskatartás mellett az alfa az, akitől a legtöbb alázat megtanulható. Helyzetem hamar rákényszerített, hogy belássam: bizonyos, jól kifundált törvényszerűségek ellen értelmetlen hadakozni. Ő sütötte rám a billogot, hogy sok kérdésben férfimód gondolkodom. Annyi bizonyos, hogy amitől a nőtársak zöme hajat tépve az üveghegyen túlra elhisztizik, nekem oly természetes jelenség, mint ahogy levegőt engedek a tüdőmbe.
Van nekem egy igencsak jóképű Alfám otthon, no jó, nem éppen Rómeó, de nagy becsben tartom. Szeretettel elnézegetem, ahogy a világban jár-kel, helytáll, űzi-hajtja a dolga, és ha hozzám megtér, megpihen. Valahányszor meglep minket a béke, hálával gondolok vissza a letűnt árnyakra, akik kínkeservvel elfogadtatták velem, mihez is kezdjek egy alfával, hogy az mindenkinek jó legyen.
Tapasztalataimból kézikönyvet gyártottam, okulás céljából közszemlére tétetem.
Ha terveid szerint tartósan Alfahímmel van dolgod, akkor:
1. Hagyd békén.
2. Hagyd békén.
3. Hagyd békén.
4. Hagyd békén.
5. Szeresd bitang nagyon.
6. Hagyd békén.
7. Hagyd békén.
8. Hagyd békén.
9. Szeresd bitang nagyon. De ez idő alatt is...
10. Hagyd békén.
